Mért van verseny, ha nem azért, hogy valaki megnyerje őket. Az ilyen "bölcsességeknek " nyugtató szerepe van, hogy azok, akik nem nyernek, vagy akik külsőleg nem olyan "megnyerőek”, azok is vigasztalva legyenek.
Az élet maga egy verseny, verseny a túlélésért, aki meg nem tudja teljesíteni a követelményeket, elpusztul. Ez a természet rendje. De ott vannak az ember által kitalált törvények (jogok, szabályok), azért vannak hogy valaki egy kis előnyhöz jusson a "fair play" címén. Például: sok pénzhez jutsz, az állam egyből megadózza. (Manapság annyi adó van, hogy lassacskán olyan helyzetbe jutunk, hogy a vécézéseinket is megadózzák.) Tudom, hogy ezek a gondolatok kicsit állatiasak, de az ember maga is egy állati faj, csak az evolúció versenyében még vezet.
Végszóként most nem azt mondom, hogy reménytelenek legyünk, ha nem nyerhetünk, szépen keressük meg azt a verseny kategóriát, amiben biztosak vagyunk, hogy legalább dobogósok lehetünk. Nekem ez a színházi világ. Hogy jól döntöttem az az első forduló (a felvételi) után még nem biztos, de szeretem ezt csinálni, és hogy ez-e az én kategóriám az egyelőre a jövő zenéje.